Színes, változatos, egyedi összetételű halpopulációt telepítünk tavainkba, melyek a tóban eleve megtalálható élőlényekkel táplálkoznak.

Szúnyoglárva, vízibolha, apró rákok, halikra, behulló rovarok, növényi törmelék, moszatok ebihalak, stb

A biotó eltarja őket, semmiféle külső táplálékot nem igényelnek.

Egy hagyományos tóban lévő túlzott halmennyiségnél más lehet a helyzet.

Mi történik ha etetjük a halakat?

Lássuk miből is áll a haleleség, mi az, ami a dobozra nincs ráírva?

Halliszt, húsliszt, vágóhídi melléktermék, egy kis divatos vitamin és növényi kiegészítők.

Mit tesz ez a szervesanyag bomba a vízzel?

Folyamatosan terheli, mérgezi a vizet.

A folyamatot aerob baktériumok segítik, tehát oxigén jelenléte is szükséges hozzá.

Mivel az ammónia és a nitrit is mérgező, ha tavunk nincs rendesen szellőztetve az akár halpusztuláshoz is vezethet.

Mi a megoldás?

Átalakítjuk tavunkat biotóvá és változtatunk a halak összetételén.

Ezután úgy etetjük a halakat, hogy nem etetjük a halakat!

Általános probléma, hogy a haltelepítésnél csak a létszámra figyelnek oda. Pl. raknak egy 8m3 tóba 15 db halat melyeket azután elkezdenek etetni.

A halak viszont előbb utóbb szaporodni fognak.

Egy pontyféle testsúly kilogrammonként akár 20000 ikrát is lerakhat.

A %-os túlélési arány bármennyire is alacsony, 2-3 év alatt a néhány halból több száz kifejlett egyed jöhet létre!

Egyre többet esznek, nő az iszap mennyisége, a víz egyre zöldebb, barnább, végül már csak akkor lehet látni a halakat ha etetéskor feljönnek a víz tetejére

A méregdrága vízgépészet megoldás lehet, de a végletekig az sem bírja a terhelést…

A hosszú távu megoldás a biotó.

A www.bioto.hu oldalon található tavakban a halak évek óta nem kapnak semmilyen haleleséget.

Így nyugodtan elmehetnek nyaralni 3 hétre, nem kell aggódniuk halaik egészsége miatt.